Víziónk

1. A kultúra megváltoztatása és Isten országának építése

Egyházunk célja, az hogy dicsőítsük Istent és Őt képviseljük a világban. Isten Igéje azt tanítja, hogy „Az ÚRé a föld s annak teljessége, a földkerekség s annak lakói.” Zsolt 24,1

Nekünk keresztyéneknek, nem csak az az egy életcélunk van, hogy üdvözüljünk és a Mennybe kerüljünk. Határozottan valljuk, hogy Jézus Krisztus parancsára az egész földet újra Isten fennhatósága alá kell hajtani. Isten országa nem csak bennünk van, hanem ebben a fizikai világban is. Isten országát azonban „Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel!” zak 4,6 kell felépítenünk. Vagyis Isten Igéjének hirdetése, a sákramentumok kiszolgáltatása és az egyházfegyelem gyakorlása által. Magyarországi gyülekezetünk az alábbi teológiai tanításokra kiemelt figyelmet szentel:

1. Optimista eszkatológia
Talán ez különböztet meg bennünket a legjobban más magyarországi felekezetektől. Jézus Krisztus – feltámadása és mennybemenetele után – leült az Atya Isten jobbjára, és megkezdte uralkodását a mennyben és a földön. Isten új szövetséget kötött népével Krisztusban, aki meghalt, de harmadnapra feltámadt. Akik elutasították Krisztust eljövetelekor, azokat lemetszette erről a szövetségről, akik pedig elfogadták, azoknak megadta, hogy vele együtt uralkodjanak, mint Isten új szövetséges népe. Ezt a korszakot Istennek a gonosz feletti győzelme és az evangélium terjedése jellemzi. Ezért nem gondoljuk, hogy a gonoszság egyre növekszik, és hogy készülődnünk kellene valami sátáni hatalomátvételre. Hasonlóképpen nem kell készülnünk egy közelgő elragadtatásra, amikor Isten kimenekíti szentjeit egy romló világból (Jn 17,15). Hisszük viszont, hogy rengeteg a tennivaló az evangélium hirdetésében addig, amíg Jézus Krisztus napról napra győzi le az ő ellenségeit, míg végül legyőzi a legutolsót, a halált is (1 Kor 15,25-26). Ekkor fog Jézus másodszor visszajönni dicsőségben és hatalomban, és ekkor lesz az utolsó ítélet.

2. Szövetségi teológia és liturgikus szemlélet
Isten az ő ígéreteit nemcsak nekünk adja, hanem gyermekeinknek is. Ezért fontosnak tartjuk, hogy gyermekeinket is beiktassuk az Isten velünk kötött szövetségébe (gyermekkeresztség), és hogy részt vehessenek a szövetségi lakomán (úrvacsora). Hisszük továbbá, hogy az istentisztelet legyen szépséges, dicsőséges és gazdag, hogy méltó ünneplése legyen a mi csodálatos Istenünknek.

3. Teonómia
Azaz Isten törvényének alkalmazása az élet minden területére. Hisszük, hogy az Ószövetség tekintéllyel bír ma is, amennyiben az az Újszövetségen keresztül – és különösen Krisztus életén keresztül – megnyilvánul (Mt 5,17). Hisszük, hogy Isten törvénye gyakorlati útmutatást/választ ad az élet valamennyi területére: egyéni és szociális, politikai és gazdasági, oktatási és nevelési, kulturális és történelmi kérdésekre egyaránt. Isten azt ígéri, hogy aki hallgatja az ő törvényét, azt ő gazdagon megáldja hosszú élettel, jóléttel és kegyelme gazdagságával (5 Móz 4,40).

4. Isten szuverenitása
Isten, a világ ura és minden neki hódol be. Isten a világ teremtése előtt egyeseket az örök életre rendelt, másokat pedig az örök kárhozatban meghagyott (Ef 1, 4-23; 2,1). Isten igazságos és kegyelmes. Azt tesz, amit akar, az ő tanácsvégzésének jótetszése szerint. Isten eleve elrendelése kizárja az ember szabad (autonóm) akaratát – hiszen az ember bűnös, és így a bűn rabszolgája. Azonban ez nem csökkenti az ember egyéni felelősségét abban, hogy tegye a jót és kerülje a rosszat. Isten eleve elrendelése nem ellentmondásos, de titok, amit az Úr nem kívánt teljes mélységében megosztani velünk (5 Móz 29,28).

5. Uralom
Vagyis az embernek Isten ezt a feladatot adta: „Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen.” Az ember elbukott ugyan, de Isten nem vonta vissza fenti parancsolatát. Az egyházat Isten arra hívja, hogy Krisztusban uralkodjon a teremtett világ felett, és azt Isten törvénye szerint hódítsa meg Jézus Krisztusnak (Jel 3,21). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a földet Isten nekünk adta örökségül, és fontos, hogy mind jobban igyekezzünk Isten törvénye szerint felelősséggel használni, gondozni és formálni. A munka, a tudományos kutatás, a technológiai fejlődés, a termelés és a vállalkozás szelleme a keresztyénség egyik legfontosabb adománya a világnak.

6. Egyházcentrikusság

Trinitárius, azaz Szentháromság-imádó gyülekezetként fontos megérteni, hogy Isten egyén és közösség egyben. A Szentháromság tagjai külön személyek, mégis egy szeretet-közösséget formálnak az isteni perichorézisben. Hasonlóképpen az Isten képére és hasolatosságára teremtett új ember, Isten népe nem hangsúlyozhatja kizárólag a mai korban divatos „személyes kapcsolatot Jézussal”. Isten Szentlelke az Egyháznak adatott és annak részese minden egyén is amennyiben tagja Jézus Krisztus testének, vagyis az Egyháznak. Valljuk, hogy ez az Egyháza Istennek nem láthatatlan, azaz nagyon is valós fizikai manifesztációval bír és az igaz Egyház igenis felismerhető a történelem folyamán. Szt. Ágoston „látható és láthatatlan Egyház” szóhasználata helyett sokkal helyénvalóbb a „történelmi” és „eszkátoni” Egyházról beszélni. A történelmi Egyház az az, ahogy az egyház a történelem során megjelent minden jó és rossz dolgaival együtt. Az eszkátoni pedig az, amivé az Egyház a világ végén válni fog.

2. Magyarországi és a Kelet-Európai reformáció újraindítása

Magyarország különös helyzetben van, hiszen egyedül ez az az ország, ahol a helvét reformáció jelentősen megmaradt és ahol még mindig lehet(ne) hatása a társadalomra. Sajnos azonban ez nem így van – mármint ami a lényegi dolgokat illeti. Országunk és népünk rohamosan szalad a szakadék felé. Társadalmunkat egyre inkább jellemzi az erkölcsi hanyatlás: paráznaság (házasság előtti szex, együttélés, homoszexualitás stb.) és ennek egyenes következményeként az erőszak és gyilkosság (évente kb. 30,000 gyermeket ölnek meg állami pénzen). Egyre nyomasztóbb az élet minden területét irányítani akaró államhatalom, amely különböző szabályozásaival teljesen ellehetetleníti a magyar embereket, vállalkozókat (adók, előírások, bürokrácia). Az egyéni szabadságunkat (élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz való jog) feladtuk, hogy helyette az új bálvány, az állam tartson el minket. Ezt boldogan meg is teszi ha cserébe odaadjuk neki mindenünket. A kommunizmus alatt kialakult irigység és felelőtlenség jellemző ma ránk.

Célunk, hogy Isten Igéjének tanítása által öntudatos, biblikus véleménye legyen a keresztyéneknek az élet valamennyi területéről és annak megfelelően is cselekedjen. Ha Isten is akarja és élünk, akkor szeretnénk, ha Magyarország felállna abból a lelki álomból, amiben jelenleg van és ismét kivenné a szerepét a keresztyénség megújulásából.